Anno, még nem voltam szellemileg fejlett...
Anno, még azt hittem, hogy, ami tilos, azt nem lehet...
Anno, még azt hittem, hogy ha azt mondják KÖTELEZŐ, azt muszáj...
Soha nem feledem, amikor a kaszálónak titulált, frissen szántott, több hektáros földünk szélén ácsorogva, fényképezőgépével (nem létezett még az okos telefon, tehát valóban anno) aktívan csattogtatva, valami római számos törvényre és arab számos rendeletre hivatkozva büntetéssel fenyegetőzött a helyi hatalom (önkormányzat) szögletes fejű és szemüvegű köztisztviselője, hogy (szó szerint idézem): ha a héten nem gondoskodnak a parlagfű végleges és gyökeres kiirtásáról, úgy a műhold felvételek és a helyszíni szemle szakvéleménye alapján több százezer forintra fog rúgni a bírság.
Anno, megijedtünk...
Anno, irtottuk...
Anno, azt mondták, így elhittük...
Most tudom, mert fejlettebb (pontosabban fejlődőképes) vagyok...
Most megkérdőjelezem...
Most az ÉN ÚGY AKAROM diktál...
Tehát, tudom, hogy az a bizonyos irtandó, csúnya, veszedelmes, allergiát okozó PARLAGFŰ gyógyít.
Gyógyítja a sérült, eke, kasza, kapa, borona tépte földet, a parlagon maradt területet varral vonja be, akár a lehorzsolt térdet az okos szervezet.
Nem irtom, megeszem, felkenem, termesztem
... hisz' ő a parlagfű (ambrosia artemisifolia) - magyarul ISTENEK ELEDELE
